Nyomdai termékekről - érthetően

CopyGeneral

Tipográfiáról, érthetően

2015. szeptember 20.

A művészet egyik kortalan gyermeke a tipográfia, amely egy külön szakma, magára valamit is adó nagy nemzetközi (print) magazinok elengedhetetlen munkatársa a 'tipós'. A plakátokat, kiadványokat előbb lehet elrontani betűkkel, mint fotókkal és grafikával, ezért van az, hogy a nagy költségvetésű filmek plakátjait (pl. Hollywoodban) nem elsősorban grafikusok, inkább tipográfusok készítik, mert egy filmstúdió sem kockáztatna.

A betűk anatómiája precíz számításokon és bevett standardokon, hagyományokon nyugszik, a szakmai tudás nem(csak) abban rejlik, hogy 1-2 betűt meg tudunk rajzolni, inkább abban, miként tudjuk ugyanazt a koreográfiát végigvinni a betűcsaládon. Ahhoz, hogy eltérjünk a szabályoktól, előbb alaposan ismerni kell őket. (Kérdezzünk csak meg grafikusokat és illusztrátorokat, hány fog lelkesen jelentkezni, ha új betűcsaládot kell rajzolni! :)

Miért nehéz a tipográfia? Képzeljünk el egy nyelvet, amelyben rengeteg nyelvtani szabály van és még több kivétel. Nagy a felelősség a betűválasztáson, mert nehezítheti az értelmezést, amennyiben rosszul választunk. 

Mit tegyünk akkor, ha nem költünk tipográfusra, de luxus kiadvánnyal kell előrukkolni a vezérigazgatónál? Pár quick-win tipp és érdekesség kísérletezőknek!

1. A betűk csak kontextusban léteznek, ez a legfontosabb szabály. Hiába mutat jól egy szó leírva, ha a szövegtestben idegenként hat. Kezdjük a szövegtesttel, utána emeljünk ki a kiemelendőt, a címet hagyjuk a végére.

2. A betűknek van neme. :) A sarkosabb, „kövérebb” betűket maszkulinnak, míg a jobbra döntött finom, vékony betűket nőiesebbnek ítéljük meg. A legfontosabb kérdés: mit szeretnénk kommunikálni.

3. A szövegtest értelmezhetősége az információs hierarchián múlik. Mi a lényeg? Ha nem tudjuk egy mondatban visszaadni, mi az, az információs struktúrát sem fogjuk tudni kialakítani.

4. Méret: túl kicsi vagy túl nagy? A nagyobb divatházak shopcardján apró betűket fogunk találni, mert a luxus egyik alapvetése, hogy nem akar kompenzálni, sem sokat markolni. A olvasóméret 10-12pt, de függ a betűtípustól is, 12pt fölé a kenyérszöveg ritkán megy. Aki a divatházak babérjaira tör, kockáztatja a 10-es pt-t, mert még el lehet olvasni. (Weben 15-25pt-vel működünk.) 

5. Azt szoktuk meg, hogy sorkizárttá tesszük a szövegeket, amelyek egységes, rendezett külsőt kölcsönöznek a kiadványnak, pedig a legkényelmesebben olvasható a balra igazított verzió. Csapjunk csak fel pl. egy WIRED magazint, és látni fogjuk, hogy a sorkizárt jelleg nem alapkövetelmény. (Nota bene: személy szerint engem is zavar a balra igazított szöveg, mert olyan érzésem van tőle, mintha nem végeztem volna el a házi feladatot.) A legnehezebben a középre igazított szövegeket olvassuk, még akkor is, ha kiemelésre használjuk.

untitled-1-01.jpg

6. A kevesebb több: ha nincs elegendő tipográfiai ismerete, vagy bizonytalan, tegye egyszerűvé a szöveget, letisztultsággal és egyszerűséggel nem lehet bakot lőni.

7. Könnyebben olvassuk a sötét betűt világos háttéren, mint fordítva. Hiába evidencia, sok marketing anyagon ambiciózus az igény, hogy képre tegyünk szöveget. Tehetünk, csak legyen alatta egy transzparens sötét háttér... de inkább ne tegyünk. :) Gyönyörű példákat "a szöveg a képen" tematikára az autómárkák hirdetésein látunk, zömével vékony betűk használatával.

8. "Mit érdemes használni PPTben, Wordben?" Calibrit, Segoe Uit. Fehér alapon mélyszürkét. 

9. "Mely betűtípusokat lehet látni a legtöbb moziplakáton?" Pl. Futura, Linotype Didot, Bembo. 

10. "Milyen betűtípust érdemes folyószövegben használni egy kiadvány esetében?" Segoe Ui-val nem lehet nagyot tévedni.

11. "Hol tudok betűket választani?" Például a fontmókuson is. :) 

12. "Őszintén... kinek tűnik fel, ha olyan betűt használok, amely fizetős, de hozzájutottam?" Olyan ez, mint a kortárs művészet felső 10%-a. Mindenki ismer mindenkit, egy görbületből rájön a szakértő. Jobb tisztán használni a betűket.

13. Ezektől lesz még szebb a szövegtest:

  • minél kevesebb alkalommal használjunk dőlt és félkövér kiemelést.
  • az aláhúzást inkább linkek esetében használjuk, mint kiemelésre.
  • ha sorkizárt a szöveg és nem használjuk az elválasztást, a szövegtest „lyukacsos” lesz.
  • ha nem használunk kettőnél több betűtípust. (Használjunk egyet! :)
  • ha a felsorolásjel beljebb kezdődik, mint a felette lévő szöveg.
  • ha indokolatlanul nem használunk nagykapitálist. NAGYKAPITÁLIS: figyelem (!), kiabálás. Óvatosan bánjunk vele levelezés közben is.
  • ha elhagyjuk a system betűket. :) Pl. Arial.

 :) Sok sikert! 

süti beállítások módosítása